A lovak testfelépítése

A ló testtájai:

1.nyakszirti tájék, 2.fejtetõ, 3.fül tájéka, 4.halántékárok (vakszem), 5.homloktájék, 6.szem tájéka, 7.szembolti tájék, 8.szemgödör alatti tájék, 9.orrhát, 10.orr oldalsó tájék, 11.orr hegye, 12.orrajaki tájék, 13.külsõ rágóizom tájéka, 14.állkapocsizület tájéka, 15.arcléc, 16.pofa tájéka, 17.felsõ ajak, 18.alsó ajak, 19.állcsúcs, 20.torokjárat tájéka, 21.érvágány, 22.tarkó, 23.halántéktájék, 24.fültõmirigy tájéka, 25.gége tájéka, 26.felsõ nyakél vagy sörényél, 27.nyak oldalsó tájéka, 28.fejnyakkarom tájéka, 29.torkolati barázda, 30.szegyfejizom tájéka, 31.lapocka elõtti tájék, 32.hát tájéka, 33.mar tájéka, 34.mellkas oldalsó tájéka, 35.vállkar tájék, 36.bordatájék, 37.bordaív, 38.szügy tájéka, 39.szegycsont tájéka, 40. borda alatti tájék, 41.lapátos porc tájéka, 42.ágyéktájék, 43.has oldalsó tájék, 44.éhgödör vagy horpasz, 45.köldök, 46.lágyéktáj, 47.haskorci redõ, 48.vaszora vagy tasak, 49.kereszttájék, 50.far tájéka 51.külsõ csípõszeglet, 52.ülõgumó, 53.farok, A)lapockaporc, B)lapocka tövise, C)tövis elõtti izom, D)tövis mögötti izom, E)vállizület tájéka, F)kar tájéka, G)könyökbúb, H)háromfejû karizom tájéka, I)alkar, K)elülsõ lábtõ, L)elülsõ lábközép (szár), M)elülsõ csüdizület tájéka, N)pata, O)csüd, párta, pata tájéka, P)csípõizület és tompor tájéka, Q)comb, R)térd tájéka, S)térdkalács, T)térdalji tájék, U)lábszár, V)hátulsó lábtõ (csánk), W)hátulsó lábközép (szár), X)hátulsó csüdizület tájéka, Y)pata, Z)csüd, párta, pata tájéka

A ló csontváza:

1.állkapocs, 2.állcsont, 3.szemgödör, 4.homlokcsont, 5.halántékcsont, 6.nyakcsigolyák, 7.lapockaporc, 8.hátcsigolyák, 9.ágyékcsigolyák, 10.keresztcsont, 11.medencecsont, 12.farokcsigolyák, 13.lapocka, 14.karcsont, 15.könyökcsont, 16.orsócsont, 17.elülsõ lábtõ (kéztõ) csontjai, 18.elülsõ lábközép csontjai, 19.elülsõ végtag ujjcsontjai (csüd-, párta-, paracsont), 20.szegycsont és bordák, 21.térdkalács, 22.combcsont, 23.sípcsont, 24.szárkapocs, 25.sarokgumó, 26.a hátulsó lábtõ (csánk) csontjai, 27.hátulsó lábközép csontjai, 28.hátulsó végtag ujjcsontjai (csüd-, párta-, paracsont)

A ló felületes izmai:

a)külsõ rágóizom, b)váll-nyelvcsonti izom, c)Szegyfejizom, d)fejnyakkarizom alsó része, e)fejnyakkarizom felsõ része, f)szíjizom, g)az alsó fûrészizom nyaki része, h-h`)csuklyásizom, i)széles hátizom, j)az alsó fûrészizom mellkasi része, k)külsõ bordaközi izom, l)a felsõ fûrészizom hátulsó része, m)külsõ ferde hasizom, n)középsõ farizom, o)a combpólya feszítõje, p)felületes farizom, r-r`)a comb kétfejû izma, s)félig inas izom, t)mély szegyizom, u)felületes szegyizom kulcscsonti része

Érdekességek Mit lát a ló? A ló látása nem különbözik más síkvidéki legelõ prédaállatok, például az antilop látásától. E fajoknak a lehetõ legszélesebb területet kell átlátniuk, hogy a leselkedõ veszélyeket gyakorlatilag minden irányból észlelhessék. A szemek a fej két oldalán helyezkednek el, és nem elõrenéznek. Természetes környezetben a fûevõk mintegy napi 16 órát töltenek lehajtott fejjel legelészve. Ez a testhelyzet lehetõvé teszi, hogy a fej kis fordításával beláthassák az egész terepet. Legelés közben akadályt csupán a négy vékony láb jelent, de egyébként a "látóberendezés" megfelelõen ki tudja szûrni a veszélyeket. Ez a fõ magyarázata a magas túlélési aránynak, de rámutat arra is, hogy miért nem lehet észrevétlenül megközelíteni egy legelészõ lovat. Nagyon fontos tudomásul venni, hogy a biztonságérzet és a jó közérzet eléréséhez nélkülözhetetlen tiszta látás feltételezi a fej és a nyak szabad mozgását is. Ha a lovas szárral, vagy esetleg martingállal korlátozza a fejmozgást, lényegében részlegesen megvakítja a lovat. Ez az oka annak, hogy a ló néha kimondottan harcol a fejéért. A fej és a nyak szabad mozgása különösen fontos gyors mozgás vagy ugrás közben, mivel ekkor tisztán KELL látnia, hogy képes legyen helyesen megítélni a talaj alakulását és az akadály nagyságát. Színlátás Régi hiedelem, hogy a ló színvak. Bebizonyosodott azonban, hogy szemükben az emberéhez hasonló színérzékeny sejtek vannak. Úgy tûnik, hogy leginkább a sárgát, a narancssárgát és a pirosat látják, de meg tudják különböztetni a zöldet is, viszont a kékkel és az ibolyával már problémáik vannak. A ló hallása A lovak hallása rendkívül kifinomult, sokkal jobb, mint az embereké: mélyebb és magasabb hangokat is képes érzékelni. Az embernél hamarabb és nagyobb távolságról meghallja más lovak hívójelét, autók hangját, stb. Szabadon tartott lovak hamar és messzirõl felismerik gazdájuk autójának hangját és társítják egy bizonyos személy feltûnésével. Idézetek Monty Roberts-tõl: "A jó tréner meghallja, mit mond neki a ló. A nagy tréner azt is meghallja, amit csak suttog." "Ha egy ló el akar távolodni, akkor ne kis távolságra küldd el, hanem messzire!" "Tedd könnyûvé számára, hogy helyesen cselekedjen, És nehezítsd meg a helytelen tetteket!" "Nem az a nagy tréner, aki rá tudja venni a lovat arra, hogy megtegyen valamit. A nagy tréner arra veszi rá a lovat, hogy meg akarja tenni azt a valamit." "Az erõszak soha nem az áldozat, hanem az erõszak elkövetõjének érdekeit szolgálja." "Mindenkinek joga van hibázni." "Senkinek nincs joga azt mondani neked, hogy ezt meg kell tenned!" "A lovak is beszélnek… csak oda kell figyelni rájuk!" "A ló igazi menekülõ állat. Ha a vele való kapcsolat során nyomást gyakorolnak rá, szinte biztos, hogy inkább a menekülést választja, és nem a harcot." "A trénernek egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie arról, hogy a ló nem tud rosszat tenni; és hogy a ló összes cselekedete- különösen a fiatal, indítatlan lóé- minden valószínûség szerint a tréner tetteinek következménye!" "A lovak betanítása során a legfontosabb eszköz a kéz, mely a kantárt fogja." "Odavezethetsz egy lovat a vízhez, de nem kényszerítheted arra, hogy igyon." "Odavezethetsz egy embert a tudáshoz, de nem kényszerítheted arra, hogy gondolkodjon."